A vereség ára: Az USA pontosan egy éve szenvedte el a 21. század legdrámaibb katonai vereségét, de a valódi következmények még csak ezután jönnek

A vereség ára: Az USA pontosan egy éve szenvedte el a 21. század legdrámaibb katonai vereségét, de a valódi következmények még csak ezután jönnek

Az amerikaiak már hónapok óta készültek arra, hogy kivonják csapataikat Afganisztánból, de a művelet mégis katasztrófába fulladt. A Bagram repülőtéren a Lockheed C-5 Galaxy teherszállító repülőgépekbe kapaszkodó fiatal afgánokról készült felvételek az egész világot bejárták. 

És bár úgy tűnik, hogy ezek a képek eltűntek a mainstream diskurzusból, az események következményei még csak ezután jönnek. Szakértőket kérdeztek meg arról, mibe került Joe Biden elnök első és legfontosabb külpolitikai döntése. Az erről szóló teljes elemzést lefordítottam számotokra.

Az amerikai hadsereg 82. légideszant hadosztályának ejtőernyősei beszállnak a légierő C-17 Globemaster III teherszállító repülőgépébe, miközben az utolsó amerikai katonák Afganisztán elhagyására készülnek a Hamid Karzai nemzetközi repülőtéren 2021. augusztus 30-án Kabulban, Afganisztánban. © Global Look Press / Keystone Sajtóügynökség

Menekülés kamerák előtt

A hidegháború tele volt szimbólumokkal. Ezek közül az egyik legszembetűnőbb az a felvétel volt, amelyen az amerikai katonák helikoptereket tolnak le a USS Kirk romboló leszállófedélzetéről a Mekong-öbölben 1975-ben. 

A helikoptereket a dél-vietnami amerikai katonai misszióban részt vevő pilóták működtették, akik a diplomáciai személyzetet és családjaikat szállították ki az ostromlott Saigonból. Már nem tervezték, hogy visszatérnek az égő fővárosba, ezért a drága eszközöket egyszerűen elsüllyesztették a Dél-kínai-tengeren.

Míg a Kirk fedélzetén lévő helikopterek egy ilyen incidens kamerák által rögzített, bár elszigetelt esete volt, addig a Kabult gyorsan átvevő tálibok iszlamista diktatúrájától rettegő több ezer ember többnapos menekülése minden közösségi hálózaton látható volt. A helyzetet egy terrortámadás súlyosbította.

➽ Mit tanít Afganisztán 'Saigon pillanata' Amerika "humanitárius háborúiról"? 

Augusztus 26-án robbanás hallatszott egy menekültekkel zsúfolt repülőtéri terminálépületben. Körülbelül 170 civil és 13 amerikai katona vesztette életét. Ezzel egy időben a világot elárasztották azok a videók, amelyeken az elnöki palota kormányzati irodáiban asztaloknál ülő, turbános, komor férfiak csoportjai láthatóak. A világ minden tájáról származó Kalasnyikov támadófegyverek, valamint amerikai M4-esek és svájci SG-k is láthatóak voltak a képeken.

Emberek százai futnak az amerikai légierő C-17-es szállítógépe mellett, amint az a nemzetközi repülőtér kifutópályáján halad lefelé Kabulban, Afganisztánban. © AP Photo

George W. Bush, aki az afganisztáni háborút kirobbantotta, azt ígérte, hogy gyorsan véget vet a 9/11-es terrortámadásokra válaszul indított, alig felfogható konfliktusnak. 

Ez azonban sem neki, sem utódainak, Barack Obamának vagy Donald Trumpnak nem sikerült. 

Mind a katonák, mind a politikusok számára világos volt, hogy valószínűleg lehetetlen ezt kritikus veszteségek nélkül véghezvinni. Trump állt a legközelebb a csapatkivonáshoz azzal, hogy az Egyesült Államokban bírált megállapodást kötött a tálibokkal, de az elnökválasztáson elszenvedett veresége megakadályozta abban, hogy befejezze a munkát. 

Így az amerikaiak Afganisztánból való kivonulásáért a felelősség Joseph Bidenre hárult, aki már Obama alatt alelnökként tanulmányozta a problémát és a választási verseny során határozottan összekapcsolta sorsát ezzel a művelettel.

A csapatkivonásról szóló Washington Post cikk a Watson Intézet jelentésére hivatkozva megjegyezte, hogy a háborúban 20 év alatt 71 ezer afgán és pakisztáni civil halt meg. A reptéri terrortámadást követő dróncsapás tíz civil életét követelte, de az egyik utolsó volt, ha a terroristaként elismert al-Kaida-vezér, Ayman al-Zawahiri közelmúltbeli (2022. augusztus 1-jei) likvidálását nem számítjuk.

A tálibokkal kötött megállapodások és a Kabulból való kaotikus kiürítés voltak az új demokrata kormány első jelentős külpolitikai lépései, miután Trump elhagyta a Fehér Házat. És nagy valószínűséggel időzített bombává váltak a jelenlegi kabinet és általában a Demokrata Párt csúcsvezetésének választási kilátásai szempontjából. 

"Ez egy fontos fordulópont volt az amerikai történelemben, amelynek következményeit csak évtizedek múlva lehet majd látni. Szűkebb értelemben a csapatkivonás Afganisztánból a Biden-kormányzat egész politikájának meghatározó pontjává vált. Ez egy vízválasztó pillanat volt" - mondta Vlagyimir Vasziljev, az Orosz Tudományos Akadémia moszkvai Amerikai és Kanadai Tanulmányok Intézetének vezető kutatója.

"Először is, megosztottságot okozott az amerikai társadalomban és az amerikai politikai elitben. Az esemény megítélésében polarizáció volt mindkét párt és vezetőik részéről. Szavakban, és talán tettekben is a demokraták támogatták ezt a kezdeményezést. Biden vállalta a teljes felelősséget, mert úgy vélte, hogy véget vetett ennek a 20 éves háborúnak, amely egy billió dollárjába került az amerikaiaknak" - tette hozzá a szakértő.

Joe Biden elnök beszél az afganisztáni csapatkivonásról szóló keleti teremben tartott rendezvényen a Fehér Házban 2021. július 8-án Washingtonban. © AP / Alex Wong

Vasziljev szerint a Republikánus Párt képviselői még mindig úgy vélik, hogy az afganisztáni evakuálás a 70-es évek közepén Dél-Vietnamból és Délkelet-Ázsiából való kivonuláshoz hasonlítható. A választások előtti narratívájukban ez még mindig indoklásként szolgálhat arra, hogy kedvező politikai helyzet kialakulása esetén akár a hivatalban lévő elnök önkéntes, idő előtti lemondását, vagy akár vádemelését követeljék.


A Biden-kabinet zuhanórepülése


A Reuters szerint Biden jelenlegi népszerűségi mutatója alig éri el a 40%-ot, miközben az amerikaiak 55%-a elégedetlen a tevékenységével. A katasztrofális afganisztáni kivonulás lehet a kiindulópontja a demokraták bukásának. Az elnök csökkenő népszerűségéhez hozzájárul a jelenleg is zajló világjárvány, az ázsiai feszültségek és a közelgő gazdasági recesszió is. Nancy Pelosi legutóbbi ázsiai körútja talán csak egy kísérlet volt arra, hogy helyrehozza a helyzetet a párt számára.

"Míg a csapatkivonás előtt a legtöbb amerikai támogatta Bident, talán vakon, talán a tehetetlenség miatt.
Afganisztán mindent megváltoztatott.
Azóta a közvélemény támogatottságának mértéke meredeken csökkent és most kritikusan alacsony szinten van. És ma már azt is mondhatnánk, hogy ez a tendencia visszafordíthatatlan." - mondta Vasziljev.

A rendelkezésre álló adatok, köztük az Open the Books nevű közhasznú szervezet könyvvizsgálóinak elemzése szerint az amerikai hadsereg akár 650 ezer fegyvert és fegyverzetet is ott hagyott a gyorsan előrenyomuló tálib erőknek. 

Ebbe 350 000 modern M4-es támadó puska és elavult M16-osok, 65 000 géppuska, 25 000 géppisztoly és 2500 aknavető tartozik. A szervezet becslései szerint az amerikaiak akár 22 000 Humvee-t és 110 UH-60 Black Hawk harci helikoptert is hátra hagytak. 

Még ha ezek a számok túlzóak is, eleve logikus feltételezni, hogy az összes megmaradt amerikai csapat egy héten belüli kivonása, miután 20 éven keresztül fegyverekkel pumpálták az egész régiót, pontosan ezt az eredményt hozná. 

Austin Miller hadseregtábornok, a különleges erők katonája, aki az afganisztáni csapatokat irányította, demonstratívan átadta parancsnokságát a csapatkivonás kezdete előtt és most tanácsadóként dolgozik egy magáncégnél.

Tálib harcosok biztosítják a Hamid Karzai nemzetközi repülőtér amerikaiak által ellenőrzött oldala melletti külső kerületet Kabulban, Afganisztánban 2021. augusztus 29-én, vasárnap. © Getty Images / MARCUS YAM

"A történteket csak szikáran nevezhetjük "kivonulási hadműveletnek". 

Valójában ez egy valódi menekülés volt, a szövetségeseket a busz alá dobták. Az amerikaiaknak dolgozó afgánok, dollármilliárdokat érő fegyverhegyek, helikopterek és járművek mind-mind hátra lettek hagyva - ezt nehéz "kivonulási műveletnek" nevezni" - mondta Jurij Rogulev, a Moszkvai Állami Egyetem Egyesült Államok Tanulmányozásáért Alapítványának igazgatója.

"Ez a repülőjárat fordulópontot jelentett a Biden-kormányzat számára, amely után a népszerűségi mutatója zuhant és már soha nem is tért vissza. Ezután bármit is vállalt a Fehér Ház, az mindig ugyanúgy végződött - kudarccal. És ebben az értelemben ez egy olyan szimbolikus tett, amely leleplezi Amerika számos országgal való kapcsolatainak összes ellentmondását és felfedi a korábbi szövetségesekkel szembeni hozzáállását."

Vasziljev szerint az afganisztáni kudarc véget vetett a kormányzat belpolitikai ambícióinak. 

Egy év elteltével a Biden-kabinet a belpolitikai programjában szereplő főbb politikai kezdeményezések egyikét sem volt képes végrehajtani. 

A körülményekre való tekintettel a Biden-kormányzat azzal indokolta a kivonulást, hogy 

"azért hagyjuk el Afganisztánt, hogy az Oroszország és Kína elleni fellépésre összpontosítsunk". 

Minden "kalandvágya és abszurditása" ellenére ez az irányvonal kezdett el tényleg megvalósulni, és erőteljes lépésekre provokálta az orosz felet.

"Ez azt mutatja, hogy az Egyesült Államok ezt bármelyik pártfogoltjával, szövetségesével vagy ügyfelével megteheti, akit támogatott" - mondta Rogulev, rámutatva az amerikai külpolitika évszázados hagyományára. 

"Teljesen magára hagyták Afganisztánt. Nem nyújtanak neki semmilyen pénzügyi támogatást, még humanitárius segítséget sem. Ezt a példát Pakisztánnak is szem előtt kell tartania".

Tálib rendőrkatonák a PD10 biztonsági őrjáratán az afganisztáni Kabulban, 2021. szeptember 2., csütörtök. © Getty Images / MARCUS YAM

Vasziljev szerint a Tajvan körüli feszültségek és az amerikai-kínai kapcsolatok növekedése az afganisztáni katonai enyhülés közvetlen következménye.


Rebublikánus bosszú?

"Az afganisztáni háború sikertelen befejezésének fényében megkérdőjelezhetjük a Demokrata Párt kilátásait arra, hogy a közelgő választásokon megőrizzék az irányítást a kongresszus mindkét házában. "A 2020-as mandátum kimerült"

"A tetszésindexbeli arányok múlandóak. Felfelé emelkedhetnek. De azóta nem láttunk fellendülést. Nincs ingadozás. Tehát azt mondani, hogy senki sem vette észre az afganisztáni visszaesést, tévedés lenne. Azt hiszem, az induló repülőgép és a róla lezuhanó emberek látványa még mindig mindenki emlékezetébe be vannak vésődve" - jegyezte meg Rogulev.

Az 1975-ös vietnami meneküléssel összehasonlítva Rogulev egy különbséget tesz. 

Akkoriban az amerikai csapatokat valóban legyőzték. 

Itt nem volt vereség - ami történt, az a közös stratégia vagy világos álláspont hiányának demonstrációja volt. Nem az volt a probléma, hogy a csapatokat kivonták, hanem ahogyan megtették.

"De az, hogy hogyan hajtották végre és milyen következményekkel járt midez Afganisztán és a világ többi része számára - erről kell beszélnünk."

A 10. hegyi hadosztály amerikai katonái a Mountain Thrust hadművelet keretében a tálib harcosok elleni harcra vonulnak ki egy amerikai támaszpontra Deh Afghan falu közelében 2006. június 22-én Afganisztán Zabul tartományában. © Getty Images / John Moore

Rogulev úgy véli, hogy a csapatkivonás meggyengítette Amerika közel-keleti pozícióit. 

"Az Egyesült Államoknak mint olyan országnak az általános képe, amely képes valami pozitívumot hozni, eltűnt a térségben."

Vasziljev szerint az ügy kivizsgálása még hátravan, ami után nagy átrendeződés lesz az amerikai külügyminisztériumban. 

"Ez egy olyan probléma, amely egyfajta halasztást kapott. Eddig senkit sem vontak felelősségre."

"A republikánusok megpróbálták ezt a Kongresszuson keresztül kezdeményezni, de csak egy speciális kétpárti bizottság tudja azonosítani a felelősöket és valódi értékelést adni. És a mai napig nem történt ilyen. Olyan ez, mint a Szovjetunió összeomlása - ott van a tény, hogy megtörtént, de hogy miért, azt mindenkinek magának kell kitalálnia."

Írta: Anatolij Brusnyikin tapasztalt orosz riporter és megfigyelő, kellő tapasztalattal rendelkezik mind a bel- és nemzetközi politikáról, mind a hadiipari ügyekről.

A teljes cikket fordította és szerkesztette: VilagHelyzete

Az eredeti cikk címe: The price of defeat: The US fled Afghanistan exactly a year ago, but the real consequences are yet to come 

A year ago, the US suffered its most dramatic military defeat of the 21st century, so far

➽ Kapcsolódó VilagHelyzete.com Cikkek: ➽

➽ Mit tanít Afganisztán 'Saigon pillanata' Amerika "humanitárius háborúiról"?