Miért provokálja az USA Kínát "a világ legveszélyesebb helyén"? - Washington feleslegesen kockáztatja a két atomhatalom közötti konfliktus kirobbantását.
Erről írt átfogó elemzést, Andrej Gubin, az Orosz Nemzetközi Ügyek Tanácsának szakértője, amit lefordítottam számotokra.
Kelet-Ázsia ma két nagy atomhatalom - az Egyesült Államok és Kína - éles konfrontációjának színtere. A helyzet egyre romlik, ahogy az amerikaiak végrehajtják a Peking megfékezésére irányuló terveket. A feszültséget tápláló legfontosabb vitás pont a Tajvani-szoros. Az elmúlt években Washington növelte a szigetre irányuló fegyver- és katonai felszerelésszállításait, miközben segítséget nyújtott a tajvani fegyveres erők megújításához és erőteljesen ösztönözte a helyi kormány függetlenségi törekvéseit.
Ez az a "csendes-óceáni határ", amelyet Washington és Peking egyaránt fő védelmi vonalként határoz meg. A Formosán (ami portugálul "szépet" jelent, és ez az elnevezés a 20. századig a nyugati térképészetben uralkodott) hatalmon lévő politikusok az elmúlt években következetesen az USA-val való kapcsolatok erősítésére irányuló politikát folytattak, ami teljes mértékben összhangban van Washington Kína-ellenes retorikájával.
A Kínai Népköztársaság (KNK) vezetése többször világossá tette, hogy az egy Kína-politikát sértő lépések elfogadhatatlanok. Ez vonatkozik az 1972-1982 közötti három közös amerikai-kínai közlemény rendelkezéseire is, amelyek az országok kétoldalú kapcsolatainak alapját képezik.
A kínai kormányzat retorikája az utóbbi időben egyre harciasabbá vált, mivel "Tajvan újraegyesítése az anyaországgal" Peking számára alapvető nemzetbiztonsági érdek, amelynek védelmére szükség esetén katonai erővel kell fellépni.
Eközben az 1979-es Tajvani Kapcsolatokról szóló törvény homályos megfogalmazásának köszönhetően az amerikai kormány inkább kerüli a válaszadást a sziget támogatására vonatkozó konkrét kötelezettségekkel kapcsolatos kérdésekre. Ugyanakkor az amerikai politikai rendszer különböző szintjein és a szakértői közösségben sincs valódi készség arra, hogy a Kínával való gazdasági és geopolitikai konfrontációról a nyílt konfliktusra térjenek át.
Az amerikai intézményrendszerben Kínával kapcsolatban uralkodó káoszra kiváló példa Nancy Pelosi amerikai házelnök augusztusra tervezett tajvani látogatása.
A Kínai Népköztársaság (KNK) vezetése többször világossá tette, hogy az egy Kína-politikát sértő lépések elfogadhatatlanok. Ez vonatkozik az 1972-1982 közötti három közös amerikai-kínai közlemény rendelkezéseire is, amelyek az országok kétoldalú kapcsolatainak alapját képezik.
A kínai kormányzat retorikája az utóbbi időben egyre harciasabbá vált, mivel "Tajvan újraegyesítése az anyaországgal" Peking számára alapvető nemzetbiztonsági érdek, amelynek védelmére szükség esetén katonai erővel kell fellépni.
Eközben az 1979-es Tajvani Kapcsolatokról szóló törvény homályos megfogalmazásának köszönhetően az amerikai kormány inkább kerüli a válaszadást a sziget támogatására vonatkozó konkrét kötelezettségekkel kapcsolatos kérdésekre. Ugyanakkor az amerikai politikai rendszer különböző szintjein és a szakértői közösségben sincs valódi készség arra, hogy a Kínával való gazdasági és geopolitikai konfrontációról a nyílt konfliktusra térjenek át.
Az amerikai intézményrendszerben Kínával kapcsolatban uralkodó káoszra kiváló példa Nancy Pelosi amerikai házelnök augusztusra tervezett tajvani látogatása.
Az első hírek 2022 áprilisában jelentek meg Amerika harmadik legmagasabb tisztségviselőjének lehetséges szigetországi útjáról. A látogatásra azonban soha nem került sor, állítólag egy pozitív Covid-19 teszt miatt. Bár Pelosi hivatala nem tett közzé hivatalos megerősítést vagy cáfolatot, a Financial Times arról számolt be, hogy a helyzetet ismerő források szerint a házelnök látogatása ezúttal majdnem biztosra vehető. Ahogy az NBC forrása később állította, továbbra sem világos, hogy ázsiai útja során megáll-e majd a szigeten is.
Érdekesség, hogy 1997-ben Newt Gingrich, a képviselőház akkori elnöke látogatott Tajvanra. Az az eset azonban némileg más volt, hiszen ő a Bill Clinton demokrata kormányával szemben álló Republikánus Pártot képviselte.
Érdekesség, hogy 1997-ben Newt Gingrich, a képviselőház akkori elnöke látogatott Tajvanra. Az az eset azonban némileg más volt, hiszen ő a Bill Clinton demokrata kormányával szemben álló Republikánus Pártot képviselte.
Pelosi és Biden ugyanahhoz a párthoz tartoznak, így ez az utazás tulajdonképpen Washington hivatalos külpolitikai vonalát személyesíthetné meg, hangsúlyozottan Kína-ellenes jelleggel. Emellett a házelnök látogatásáról szóló információk azt követően jelentek meg, hogy a Biden-kormányzat megerősítette ötödik tervét, miszerint fegyvereket és felszereléseket ad el Tajpejnek, a tajvani kormány és Mark Esper volt amerikai védelmi miniszter között jelenleg is zajló tárgyalások közepette.
Ennek értelmében Peking felszólította Washingtont, hogy mondja le az utazást, hagyjon fel a feszültség fokozásával a Tajvani-szorosban és hagyjon fel a tajvani elszakadást támogató lépésekkel. A kínai külügyminisztérium szerint, ha az Egyesült Államok a jelenlegi útját követi, Kína erős és határozott intézkedéseket fog tenni nemzeti szuverenitása és területi integritása védelmében, ezért Washingtonnak szem előtt kell tartania cselekedeteinek minden lehetséges következményét.
Song Zhongping katonai szakértő szerint az amerikai Demokrata Párt mindent megtesz, hogy javítsa pozícióját a novemberben tartandó félidős kongresszusi választások előtt és ez magában foglalja a demokrácia támogatását a szigeten. Hu Xijin kínai újságíró azt javasolta, hogy harci repülőgépeket küldjenek Pelosi tajvani repülőútjának kísérésére és egy repülőgép-hordozót telepítsenek a Tajvani-szorosba. Ha a tajvani hadsereg tüzet nyit, Peking fenntartja a jogot, hogy megsemmisítsen minden olyan célpontot a szigeten, amely fenyegetést jelent. Ha pedig az USA a segítségére merészkedik, akkor eljön a felszabadulás és az újraegyesítés ideje.
Lehetséges, vélik amerikai elemzők, hogy Peking válasza puha és szimbolikus lesz, feltételezve, hogy a Kínai Kommunista Párt el akarja kerülni a felesleges konfrontációt az USA-val a KKP 20. országos kongresszusa előtt, ami Hszi Csin-ping számára személyesen is fontos.
A Fehér Ház és a Pentagon valószínűleg még nincs felkészülve a világ második legnagyobb gazdaságával és haditengerészetével való kapcsolatok hosszú távú és kiszámíthatatlan következményeire. Biden elnök július 21-én azt mondta, hogy magas rangú amerikai katonai tisztviselők jelenleg nem tartják jó ötletnek Pelosi tajvani látogatását.
Érdemes megjegyezni, hogy Peking elégedetlen a Tajpejnek Washingtonból érkező támogatás minden jelével. Amikor áprilisban először szóba került Pelosi útjának lehetősége, a kínai légierő négy repülőgépe belépett a sziget önjelölt légvédelmi övezetének délnyugati részére.
Közben Wang Yi kínai külügyminiszter panaszkodott Emmanuel Bonn francia elnöki tanácsadónak, hogy az USA továbbra is kettős mércét alkalmaz a területi integritást és az állami szuverenitást érintő kérdésekben, miközben növeli a nemzetközi kapcsolatokban a zavarokat.
A miniszter szerint
Peking az amerikai politikai vezetők tajvani hivatalos látogatásait szándékos provokációnak tartja, amelyek rendkívül veszélyes jelzésként szolgálnak az egész világ számára.
Ez az álláspont különböző szinteken mutatkozott meg: Rick Larsen amerikai képviselő elmondta, hogy a kínai nagykövetség egyik tisztviselője és Kína San Franciscó-i főkonzulja követelte tőle, hogy szólítsa fel a házelnököt az utazás lefújására.
A kérdést a vezetők között is megvitatták. A Joe Biden és Hszi Csin-ping közötti telefonbeszélgetéssel kapcsolatos nyilatkozatban a kínai tisztviselők erős szavakat használtak, amikor Tajvant említették:
"Azok, akik a tűzzel játszanak, elpusztulnak tőle. Reméljük, hogy az USA tisztán látja ezt".
A Global Times kínai szakértőket idéz, akik szerint Pelosi látogatásának stratégiai következményei lesznek, mert Peking válaszának is stratégiai jellegűnek kell lennie, megjegyezve, hogy az ezt követő megtorló intézkedések katasztrofálisak lehetnek a jelenleg gazdasági nehézségekkel küzdő USA számára.
Lu Xiang, a Kínai Társadalomtudományi Akadémia kutatója úgy véli, hogy Washington eltökéltsége, hogy a házelnököt Tajvanra küldje, azt mutatja, hogy az amerikai hatóságok próbára akarják tenni Peking türelmét és új küszöböt akarnak szabni a megengedhető külpolitikai lépéseknek.
Song Zhongping katonai szakértő szerint az amerikai Demokrata Párt mindent megtesz, hogy javítsa pozícióját a novemberben tartandó félidős kongresszusi választások előtt és ez magában foglalja a demokrácia támogatását a szigeten. Hu Xijin kínai újságíró azt javasolta, hogy harci repülőgépeket küldjenek Pelosi tajvani repülőútjának kísérésére és egy repülőgép-hordozót telepítsenek a Tajvani-szorosba. Ha a tajvani hadsereg tüzet nyit, Peking fenntartja a jogot, hogy megsemmisítsen minden olyan célpontot a szigeten, amely fenyegetést jelent. Ha pedig az USA a segítségére merészkedik, akkor eljön a felszabadulás és az újraegyesítés ideje.
Lehetséges, vélik amerikai elemzők, hogy Peking válasza puha és szimbolikus lesz, feltételezve, hogy a Kínai Kommunista Párt el akarja kerülni a felesleges konfrontációt az USA-val a KKP 20. országos kongresszusa előtt, ami Hszi Csin-ping számára személyesen is fontos.
Másfelől viszont egyáltalán nincs okunk arra, hogy puhányságra számítsunk a kommunisták részéről. Az indonéziai Balin tartott G20-csúcstalálkozó margóján Wang Yi figyelmeztette Antony Blinken amerikai külügyminisztert, hogy a három közös közlemény sérthetetlen. Ezt egyértelműen kell értelmezni - amint Washington provokációi túl messzire mennek, a Pekinggel való kétoldalú kapcsolatok reménytelenül károsodnak.
Ugyanakkor a kínai hatóságok ebben az esetben készek tovább menni, mint az 1996-os "tajvani válság" idején, amikor Pekingnek, Tajpejnek és Washingtonnak sikerült kompromisszumot kötnie. Az idén júniusban Szingapúrban, a Shangri-La Párbeszédben tartott beszédében a kínai védelmi miniszter, Wei Fenghe kijelentette, hogy
Ugyanakkor a kínai hatóságok ebben az esetben készek tovább menni, mint az 1996-os "tajvani válság" idején, amikor Pekingnek, Tajpejnek és Washingtonnak sikerült kompromisszumot kötnie. Az idén júniusban Szingapúrban, a Shangri-La Párbeszédben tartott beszédében a kínai védelmi miniszter, Wei Fenghe kijelentette, hogy
Peking erőt fog alkalmazni, ha bárki megpróbálja elszakítani Tajvant Kínától, és a végsőkig harcolni fog.
A The Economist 2021 májusában Tajvant "a Föld legveszélyesebb helyének" nevezte.
A brit kiadvány szerint a kínai hadihajók folyamatos manőverei a sziget körül és a repülőgépek behatolása a sziget "légvédelmi övezetébe" egyértelmű bizonyítéka annak, hogy előkészületek folynak egy közelgő invázióra, amely már 2025-ben várható.
Rendkívül nyugtalanító, hogy a Biden-kormány hatalomra kerülése óta az Egyesült Államokban egyre nagyobb lendületet vesz a valódi Kína-ellenes hisztéria. A Pew Center kutatása szerint az ország felnőtt lakosságának akár 89%-a is riválisnak vagy ellenségnek, de nem barátnak tekinti Kínát, míg minden második válaszadó rendkívül negatívan vélekedik Kínáról.
Biden elnök nyilatkozatának fényében, amelyben kijelentette, hogy Amerika kész katonai segítséget nyújtani a szigetnek egy szárazföldi támadás esetén, politikusok és szakértők sürgetik Washingtont, hogy változtassa meg Tajvannal kapcsolatos hivatalos álláspontját, amely hagyományosan "stratégiai kétértelműségből" állt, egy olyanra, amely nagyobb "stratégiai egyértelműséget" biztosít.
2021 januárjában Donald Trump elnök leköszönő kormánya olyan dokumentumokat hozott nyilvánosságra, amelyek megerősítették Washington azon szándékát, hogy a szárazföldről érkező agresszió esetén megvédi Tajpejt.
Biden elnök nyilatkozatának fényében, amelyben kijelentette, hogy Amerika kész katonai segítséget nyújtani a szigetnek egy szárazföldi támadás esetén, politikusok és szakértők sürgetik Washingtont, hogy változtassa meg Tajvannal kapcsolatos hivatalos álláspontját, amely hagyományosan "stratégiai kétértelműségből" állt, egy olyanra, amely nagyobb "stratégiai egyértelműséget" biztosít.
2021 januárjában Donald Trump elnök leköszönő kormánya olyan dokumentumokat hozott nyilvánosságra, amelyek megerősítették Washington azon szándékát, hogy a szárazföldről érkező agresszió esetén megvédi Tajpejt.
Az eredetileg csak 2042-ben titkosítás alól feloldandó "Az Egyesült Államok stratégiai kerete az Indo-csendes-óceán térségére" című dokumentum azt sugallja, hogy
az Egyesült Államoknak meg kell akadályoznia, hogy Kína tengeri és légi fölénybe kerüljön az "első szigetláncon" belül, miközben meg kell védenie a térség valamennyi országát, beleértve Tajvant is.
A PDF-dokumentumot innen letölthetitek!
Washingtont valószínűleg nem zavarja, hogy de jure nem minősíti a szigetet országnak.
Washington és Peking közötti esetleges konfliktus azonban egyik fél számára sem lenne "kis győztes háború".
Washingtont valószínűleg nem zavarja, hogy de jure nem minősíti a szigetet országnak.
Washington és Peking közötti esetleges konfliktus azonban egyik fél számára sem lenne "kis győztes háború".
Még ha a KNK-nak nem is sikerül gyorsan elfoglalnia Tajvant, továbbra is harcolni fog az amerikai erők ellen az ázsiai-csendes-óceáni térségben. Másrészt, még ha a szigetet el is veszíti, a Pentagon nem fogja visszafogni a műveleteit, mert minden eddigi erőfeszítése értelmetlen lenne, ha nem semlegesítené a kínai hadsereg potenciálját.
egy Tajvan körüli konfliktus mind számukra, mind a legtöbb kelet-ázsiai állam számára puszíttó erejű lenne, mivel a főszereplők nukleáris fegyverekkel a maguk javára változtathatnák meg a helyzetet, ha vereséggel szembesülnének.
Kétségtelen, hogy az Egyesült Államoknak és Kínának még jelentős tere van a párbeszédre az Iránnal, Észak-Koreával és Oroszországgal kapcsolatos kérdésekben, amelyekkel Washington nem tudott gyümölcsöző kapcsolatokat kialakítani.
Ha azonban a Fehér Ház nem hagy fel a Kínai Népköztársaság alapvető biztonsági érdekeinek fenyegetésével, amelyek közé kétségtelenül beletartozik a "tajvani kérdés", Pekingnek nem lesz más választása, mint hogy megerősítse kapcsolatait azokkal az országokkal, amelyek nem hajlandók behódolni az USA hegemóniájának és szenvednek az USA expanziós politikájától.
Ugyanakkor a kínai vezetésnek, amely az "Övezet és út" kezdeményezésen keresztül a más országokkal való gazdasági együttműködés kiépítésére, valamint a humanitárius segítségnyújtáson keresztüli jóakaratra támaszkodott, most a biztonság területén is fokoznia kell a többoldalú együttműködést, hogy biztonságos környezetet teremtsen a Középső Királyság számára.
Írta: Andrej Gubin, az Orosz Nemzetközi Ügyek Tanácsának szakértője
Ugyanakkor a kínai vezetésnek, amely az "Övezet és út" kezdeményezésen keresztül a más országokkal való gazdasági együttműködés kiépítésére, valamint a humanitárius segítségnyújtáson keresztüli jóakaratra támaszkodott, most a biztonság területén is fokoznia kell a többoldalú együttműködést, hogy biztonságos környezetet teremtsen a Középső Királyság számára.
Írta: Andrej Gubin, az Orosz Nemzetközi Ügyek Tanácsának szakértője
A teljes cikket fordította és szerkesztette: VilagHelyzete
Az eredeti cikk címe: Andrey Gubin: With potential Pelosi Taiwan visit imminent, why is the US provoking China in 'the most dangerous place on earth'
mindezt úgy, hogy közben az Usa nem ismrei el Tajvant önálló államként és hírdeti az " egy Kína" elévet.. csak kereskedelmi szerződést kötött az Usa Tajvannal 1997-ben...
VálaszTörlés