Hogyan segíthet egy okos közel-keleti stratégia Oroszországnak jelentős szerepet játszani az új világrend alakításában?
Moszkva szinte egyedülálló módon minden jelentős regionális szereplővel jóban van - ezt kell a maga javára fordítania.
Vlagyimir Putyin orosz elnök ezen a héten Teheránba utazik a szíriai politikai rendezést célzó úgynevezett asztanai folyamat garanciavállalóinak csúcstalálkozójára.
A másik két résztvevővel, Ibrahim Raiszival, az iráni elnökkel és Recep Tayyip Erdogannal, a török kormányfővel tartott közös találkozón kívül Putyin külön-külön személyesen is tárgyalni fog.
Az Orosz Nemzetközi Kapcsolatok Tanácsának tagja, Dmitrij Trenin elemzése, amit teljes egészében lefordítottam számotokra. (VilagHelyzete megj.)
Vlagyimir Putyin orosz elnök ezen a héten Teheránba utazik a szíriai politikai rendezést célzó úgynevezett asztanai folyamat garanciavállalóinak csúcstalálkozójára.
A látogatásra nem sokkal az orosz vezető tádzsikisztáni és türkmenisztáni útja után kerül sor - az utóbbi a Kaszpi-tengeri csúcstalálkozó, amelyen Azerbajdzsán, Irán, Kazahsztán, Oroszország és a házigazda állam vett részt. Szergej Lavrov külügyminiszter a maga részéről a közelmúltban Algériába, Bahreinbe, Ománba és Szaúd-Arábiába utazott, ahol az Öböl menti Együttműködési Tanács országainak képviselőivel is találkozott.
Mivel az Oroszország és a Nyugat közötti kapcsolatok belátható időn belül nem javíthatók, az orosz diplomácia a nem nyugati országokra összpontosít, amiben a Közel-Kelet és Észak-Afrika kiemelt szerepet játszik Moszkva új külpolitikai földrajzában.
Mivel az Oroszország és a Nyugat közötti kapcsolatok belátható időn belül nem javíthatók, az orosz diplomácia a nem nyugati országokra összpontosít, amiben a Közel-Kelet és Észak-Afrika kiemelt szerepet játszik Moszkva új külpolitikai földrajzában.
Amióta Oroszország 2015-ben a szíriai katonai beavatkozás révén látványosan visszatért a világnak ebbe a részébe, a MENA-régió (Middle East and North Africa - VilagHelyzete kieg.) volt a fő terület, ahol Moszkva posztszovjet külpolitikai megközelítése formát öltött és ahol a legsikeresebb volt.
E megközelítés kulcsfontosságú elemei közé tartozott, hogy
- Oroszország szigorúan saját nemzeti érdekeire összpontosít, ugyanakkor elismeri a regionális államok aggodalmait;
- rugalmas és képes kezelni a főbb partnerekkel fennálló nézeteltéréseket;
- kapcsolatot tart minden releváns szereplővel,
- ugyanakkor senkit sem pártfogol és senkit sem állít szembe egymással;
- kezeli az olyan államokkal való kapcsolatokat, amelyek egymást ellenfélként tekintik
- és tartózkodik attól, hogy önző terveket vagy követeléseket erőltessen a régióra.
Ez eddig működött. Nem mintha Oroszország közel-keleti teljesítménye kifogástalan lenne - voltak hibái és kudarcai is -, de figyelemre méltóan jobb, mint a világ sok más részén, beleértve az Oroszországhoz sokkal közelebbi területeket is.
Ez még figyelemre méltóbb, ha figyelembe vesszük a Közel-Kelet sokszínűségét és az ottani konfliktusok intenzitását. Ennek eredményeképpen a külpolitikai döntéshozatalnak ez a mintája, amely a régió mélyreható ismeretén, szakértelmén és empátiáján alapul és amely csodával határos módon túlélte - és kibővült - a különböző ügynökségekben a közvetlen posztszovjet években, mindez hasznos mintává teszi azt Moszkva globális külpolitikájának más regionális dimenzióira való adaptáláshoz és alkalmazásához.
Az ukrajnai orosz katonai hadjárat és háború kezdete óta a MENA-régió jelentősége Moszkva számára jelentősen megnőtt.
Az ukrajnai orosz katonai hadjárat és háború kezdete óta a MENA-régió jelentősége Moszkva számára jelentősen megnőtt.
Mivel az Európai Unió feletti légtér Oroszország számára tiltott, Isztambul vált a nyugatra tartó orosz utazók fő légi közlekedési csomópontjává. A Londonban már nem szívesen látott gazdag oroszok Dubajba áramlanak.
Eközben a kereskedelem összeomlása az Oroszország-EU határain, a Balti- és a Fekete-tengeren átívelő hagyományos kereskedelmi útvonalakon erőteljes lendületet ad a Szentpétervártól Iránon és a Kaszpi-tengeren keresztül Mumbaiba vezető észak-déli folyosónak.
Törökország vált Moszkva és Kijev hivatalos kapcsolatainak preferált helyszínévé, és - Örményország, Azerbajdzsán és az Egyesült Arab Emírségek mellett - ma már azon kevés helyek egyike, ahol az oroszok és a nyugatiak de facto semleges terepen folytathatnak párbeszédet.
Törökország vált Moszkva és Kijev hivatalos kapcsolatainak preferált helyszínévé, és - Örményország, Azerbajdzsán és az Egyesült Arab Emírségek mellett - ma már azon kevés helyek egyike, ahol az oroszok és a nyugatiak de facto semleges terepen folytathatnak párbeszédet.
Alapvető jelentőségű persze az is, hogy a közel-keleti országok nem hajlandók csatlakozni az Egyesült Államok vezette, Oroszországot célzó szankcióháborúhoz. A Kreml szemléletében az, hogy nem vagyunk Oroszország ellen, azt jelenti, hogy barátságosak vagyunk vele szemben.
Ebrahim Raisi iráni elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök,
Aszgabat, Türkmenisztán, 2022. június 29.
Aszgabat, Türkmenisztán, 2022. június 29.
A MENA-régió megnövekedett jelentősége Moszkva regionális stratégiájának felülvizsgálatát teszi szükségessé.
Általános célja továbbra is a működő, baráti kapcsolatok fenntartása lenne a régió országaival, a gazdasági együttműködés előmozdítása - a szankciórendszerrel dacolva - és a biztonság védelme Oroszország déli határai mentén.
Az aktualizált és továbbfejlesztett stratégia néhány fő építőköve a következő lehetne:
● A közvetlen szomszédokkal - Törökországgal és Iránnal - való kapcsolatok előtérbe helyezése és megerősítése.
● A közvetlen szomszédokkal - Törökországgal és Iránnal - való kapcsolatok előtérbe helyezése és megerősítése.
Mindkettő a maga nemében fontos, mivel a többpólusú világ növekvő hatalmi központjai; mindkettő befolyást gyakorol Oroszország közvetlen szomszédságában és regionális szinten, beleértve Szíriát is; mindkettő gazdasági, technológiai vagy logisztikai szempontból összekötő kapocs a nagyvilág felé. Míg Putyin és Erdogan kapcsolatai a kétoldalú együttműködés és konfliktuskezelés motorját jelentették, Oroszországnak jelentősen ki kell bővítenie kapcsolatait a török elittel és a szélesebb közvéleménnyel. Sokkal nagyobb erőfeszítésre van szükség ahhoz, hogy az orosz emberek figyelmét felhívják Iránra, és hogy intenzívebbé tegyék az irániakkal való gazdasági, technológiai, kulturális és tudományos kapcsolatokat.
● Az egyensúly fenntartása a térség sokféle és többnyire egymással versengő szereplői között, hogy az Iránnal való szorosabb kapcsolat ne gátolja az arab országokkal, különösen az Öböl-menti országokkal, valamint Izraellel való kapcsolatokat. A számos államközi konfliktusban való állásfoglalás elkerülése; a régió egészére kiterjedő biztonsági együttműködés és konfliktuskezelés/megoldás támogatásának ígérete.
● Az egyensúly fenntartása a térség sokféle és többnyire egymással versengő szereplői között, hogy az Iránnal való szorosabb kapcsolat ne gátolja az arab országokkal, különösen az Öböl-menti országokkal, valamint Izraellel való kapcsolatokat. A számos államközi konfliktusban való állásfoglalás elkerülése; a régió egészére kiterjedő biztonsági együttműködés és konfliktuskezelés/megoldás támogatásának ígérete.
● Az energiaügyi koordinációs gyakorlatok szigorítása a vezető olaj- és gáztermelőkkel; együttműködés velük az energiaárak támogatására irányuló intézkedésekben, annak biztosítása, hogy a nyugati országok tervezett energiaátállása ne menjen a fosszilis tüzelőanyag-termelők rovására. Az OPEC+ csoporton belül a Szaúd-Arábiával, az Egyesült Arab Emírségekkel, Katarral, valamint Iránnal kialakított pragmatikus kapcsolatokra való építés. A nukleáris energiával kapcsolatos együttműködés előmozdítása.
● A beruházások és a technológiai együttműködés ösztönzése a régió vezető országaival. Az oroszországi Asztrahánt az iráni Enzselivel és az indiai Mumbaival összekötő logisztikai folyosó megduplázása. A nem nyugati fizetési rendszerek és eszközök használatának kiterjesztése a kétoldalú kereskedelemben.
● Támogatni a nem nyugati gazdasági intézmények, például a BRICS növekedését, amelyhez a régió országai, például Törökország, Szaúd-Arábia és Egyiptom csatlakozni kívánnak és az SCO, amelyhez Irán (Fehéroroszországgal együtt) csatlakozni kíván, bővítésének támogatása, valamint nagyobb politikai és szellemi hozzájárulás a BRICS-hez és az SCO-hoz, mint globálisan és Nagy-Eurázsiában vezető gazdasági és biztonsági platformokhoz.
✔ "Törökország csatlakozása a BRICS-országokhoz nagyon komoly sokk lehet az USA és az EU számára is."
Bár az aktualizált stratégia nem zárkózik el teljesen a nyugati országokkal való interakciótól - például a szíriai konfliktus vagy az iráni atomprogram kapcsán -, a Nyugatot, elsősorban az Egyesült Államokat és az Európai Uniót olyan ellenfélnek kell tekintenie, amely Oroszország teljes elszigetelésére törekszik.
✔ "Törökország csatlakozása a BRICS-országokhoz nagyon komoly sokk lehet az USA és az EU számára is."
Bár az aktualizált stratégia nem zárkózik el teljesen a nyugati országokkal való interakciótól - például a szíriai konfliktus vagy az iráni atomprogram kapcsán -, a Nyugatot, elsősorban az Egyesült Államokat és az Európai Uniót olyan ellenfélnek kell tekintenie, amely Oroszország teljes elszigetelésére törekszik.
Mint ilyen, a Nyugat politikája Oroszország regionális stratégiájának legyőzésére fog irányulni. A Nyugattal való együttműködést ilyen körülmények között arra a néhány kérdésre kell korlátozni, amely az orosz érdekeket szolgálja és összhangban van az orosz nép által támogatott értékekkel.
Mivel - Irán és Szíria kivételével - az összes többi MENA-ország aktív és szoros kapcsolatokat ápol Washingtonnal és politikai támogatás, pénzügyi vagy katonai segítség, technológia vagy az amerikai piachoz való hozzáférés tekintetében függ az Egyesült Államoktól, Oroszország stratégiájának találékonyan kell kezelnie az e függőségek által támasztott akadályokat és korlátozásokat, miközben kézzelfogható előnyöket kínál Moszkva regionális partnereinek.
Ugyanakkor Oroszországnak be kell vonnia fő stratégiai partnereit, Kínát és Indiát, hogy a Közel-Kelettel kapcsolatos politikájukat összehangolják, amennyiben ez megvalósítható és célszerű.
Mivel - Irán és Szíria kivételével - az összes többi MENA-ország aktív és szoros kapcsolatokat ápol Washingtonnal és politikai támogatás, pénzügyi vagy katonai segítség, technológia vagy az amerikai piachoz való hozzáférés tekintetében függ az Egyesült Államoktól, Oroszország stratégiájának találékonyan kell kezelnie az e függőségek által támasztott akadályokat és korlátozásokat, miközben kézzelfogható előnyöket kínál Moszkva regionális partnereinek.
Ugyanakkor Oroszországnak be kell vonnia fő stratégiai partnereit, Kínát és Indiát, hogy a Közel-Kelettel kapcsolatos politikájukat összehangolják, amennyiben ez megvalósítható és célszerű.
Dmitrij Trenin, az Orosz Nemzetközi Ügyek Tanácsának tagja.
A teljes cikket fordítottam és szerkesztettem
Forrás: Dmitri Trenin: How a smart Middle East strategy can help Russia play a significant role in shaping the new world order
➽ Kapcsolódó Cikkek: ➽
➽ A világ egy nukleáris háború széléhez közeledik azzal, hogy az USA az ukrajnai válságot arra használja fel, hogy "proxy-háborút" vívjon Oroszországgal! - Tulsi Gabbard
➽ Az USA arra használja az ukrán válságot, hogy a Nyugatot egyesítse valódi célja, a Kínával való szembenállás mögé - Elemzés
➽ "Vegyük a Srí Lanka-i tragédiát és szorozzuk meg tízzel" - A FED most dobta le a pénzügyi atombombát - ZeroHedge elemzése
➽ "Az ukrajnai konfliktus kirobbantotta a harmadik világháborút" - közölte Szerbia elnöke, aki pokoli jövőt jósol
➽ "Az ukrajnai konfliktus kirobbantotta a harmadik világháborút" - közölte Szerbia elnöke, aki pokoli jövőt jósol
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Ide írhattok bármilyen üzenetet és hozzászólást!