"Oroszországot komoly kihívás elé fogják állítani a nagyhatalmak az Északi-sarkon: politikai helyezkedést vagy egy háború előkészítését látjuk?"
Az a "senki tava" - mondta James Foggo amerikai admirális egy közelmúltbeli interjúban az amerikai médiában. Ezek már a legújabb amerikai figyelmeztetések Oroszország északi irányú terjeszkedésével és tevékenységeivel kapcsolatban.
22 400 milliárd dollárnyi (6 200 000 milliárd forint, vagyis 195 évnyi magyar GDP) vagyont rejt a tengerfenék. - ez a teljes amerikai államadósságot is le tudná nullázni akár...
DETROIT - BECOME HUMAN játék folyamatosan az északi-sarki háborúra utal
Egy nagyon érdekes momentumra szeretnék rámutatni:
az utóbbi időben jelent meg egy nagyszerű játék, a DETROIT: BECOME HUMAN, melyben mesterséges intelligánciával irányított androidok és emberek csodás történetét ismerhetjük meg és játszhatjuk végig.
Ugyanakkor a játékon teljesen végighúzódik, hogy közben helyi híradásokat, újságcímeket és cikkeket, híradóbejátszásokat láthatunk. Ennek folyamatos központi motívuma a III.világháború lehetősége és feszültség az USA és Oroszország között az Északi-sarkvidékért folytatott harcban..... Ezt csak mint érdekességet szerettem volna ide idézni nektek, mert nem biztos, hogy mindannyiótoknak van lehetősége szerteágazó területeket és információkat egyszerre látni és összekapcsolni!
Íme néhány kép, amit lefotóztam nektek a játékból: (SBG Buddha - VilagHelyzete megj)
De térjünk vissza Ororszország terveihez és az Egyesült Államok leghidegebb háborújához a sarkvidéki szembenálláshoz!
Oroszország terveinek megfelelően látványosan növeli fegyveres erőinek potenciálját az Északi-sarkvidéken. Ez szorosan összefügg a Kola-félszigettől a Tengermelléki határterületig, vagyis Norvégiától Japánig húzódó majdnem 37 ezer kilométer hosszú, egységes szárazföldi védelmi határlánc kiépítésével, megerősítésével. - erről még a Magyar Idők is írt 2016-ban.
Moszkva egyidejűleg modernizálja haderejét és növeli annak létszámát az Északi-sarkvidéken. Ma az Arktisz militarizálása az orosz védelmi minisztérium egyik legfontosabb prioritása. Ez az a helyzet, amikor a hadi potenciál segíti elő a gazdasági eredményeket, ezért minden anyagi befektetés megtérül. Lesz is minek megtérülnie, mert eddig háromezer-milliárd rubelt különítettek el kimondottan erre a nagyszabású katonai feladatra.
Vlagyimir Putyin orosz elnök nyilvánosságra hozta Oroszország 2020-ig tartó terveit, amely szerint 51 korszerű hadihajót, 16 atom- és 8 hagyományos tengeralattjárót építenek.
Meglepő módon az Északi-sarkvidék geopolitikai jelentősége az éghajlati viszonyok magyon gyors változása miatt fokozódik. A globális felmelegedés következtében újabb tengeri utak nyílnak meg, továbbá eddig elzárt energiahordozókhoz és más ásványi lelőhelyekhez férnek hozzá a bányászok. Mindezekkel együtt számottevően fokozódik a terület gazdasági tevékenysége.
Jelenleg ebből a régióból származik az orosz nemzeti jövedelem 11 százaléka, miközben komoly növekedésre lehet számítani a jövőben, ugyanis a tudósok szerint az orosz Arktisz mélyén található a világ összes olaj- és gáztartalékának egynegyede. A jégsapka visszahúzódásával nagyon perspektivikussá válik az Európát és a távol-keleti kikötőket összekötő északi tengeri út, amely a Panama- és Szuezi-csatornánál sokkal rövidebb vízi kapcsolatot teremt.
Mindezekkel szoros összefüggésben a régió országai mind nyugtalanabbak a biztonságukat illetően. Jelenleg ugyanis a terület a senkiföldje, vagy ellenkezőleg: mindenkié.
Oroszországnak pedig eltökélt célja, hogy megőrizze főszerepét az Arktisz területén.
Mivel az Északi-sarkkörön túl jelentős orosz katonai vállatok működnek, továbbá itt helyezkednek el az Északi Flotta bázisai és a katonai háttérágazat létesítményei, valamint itt húzódik az Orosz Föderáció államhatárának a jeges-tengeri, mintegy 20 ezer kilométernyi szakasza, védelme szükségszerű.
Ráadásul az Egyesült Államok láthatóan hatalmas szeletet akar „leharapni” abból a térségből, amelynek Oroszországhoz kell tartoznia, állítják az orosz katonai szakértők. A területekre való jogot az érdekelt országok ezen a senkiföldjén is a gyarmatosítás gyakorlata szerint igyekeznek megszerezni, vagyis előbb ténylegesen birtokba veszik a vitatott területeket és csak a béke fenntartása miatt tesznek jogi lépéseket az ENSZ-ben. Oroszország egészen odáig ment, hogy egy mini-tengeralattjáró segítségével pontosan az Északi-sark alatt, több mint négyezer méteres mélységben a tengerfenékre helyezte nemzeti lobogóját, amellyel jelképesen elfoglalta ezt a földrajzi pontot.
Idén Oroszországnak sikerült bebizonyítania és elfogadtatnia az ENSZ-szel, hogy az Ohotszki-tenger 52 ezer négyzetkilométernyi területe hozzá tartozik, mivel alatta húzódik Oroszország szárazföldi partvonalának folytatása. Az Orosz Hadtudományi Akadémia tanulmánya szerint a határok kijelöléséért folytatott küzdelem az elkövetkezendő években tovább fokozódik. Éppen ezért az orosz védelmi minisztérium rendszeresen tart hadgyakorlatokat az Északi-sarkkör fölött, idén például az Új-szibériai szigeteken lévő Temp bázisra dobtak le ejtőernyővel 350 deszantharcost, akik 40 perc alatt elfoglalták a jelképes ellenség repülőterét, amelyet egy óra alatt alkalmassá tettek a további, nehézfegyverekkel felszerelt deszantegységeket szállító repülőgépek fogadására.
Öt ország él állandó területi követelésekkel az Északi-sarkkal kapcsolatban:
Kanada, az Egyesült Államok, Oroszország, Norvégia és Dánia.
Az első négy azzal érvel, hogy partja vagy tengermélyi talapzata a jeges, de gazdasági lehetőségekkel kecsegtető területet érinti, így szó sincs nemzetközi vizekről, hanem saját belső tengerszakaszukat borítja a jég. Az utolsó tag, Dánia messze fekszik az Arktisztól, de Grönland nem, márpedig a gyéren lakott, de hatalmas területű sziget Dánia külbirtoka, így ezen keresztül érzi jogosnak a területi igényt. Az egyetlen földterület, amely az öt ország között vita tárgya, a Grönland és Kanada között fekvő, lakatlan Hans-sziget, erről egyik fél se tudja pontosan bebizonyítani, hogy az övé, de időről időre mind a dán, mind a kanadai hadsereg megjelenik rajta.
Dánia 2014-ben nyújtotta be igényét a Lomonoszov-hátságra, amely saját értelmezése szerint Grönland szigetének víz alatti folytatása. Oroszország szerint erről szó sincs, a Lomonoszov- és a Mengyelejev-hátság az eurázsiai kontinens folytatása, Kanada geológusai viszont úgy látják, hogy az Kanada földjének víz alatti folytatása, így az ő igényük jogszerű.
A vitát az ENSZ szakosított bizottsága jogosult eldönteni, amely egyelőre nem hozott határozatot, de az Egyesült Államok nem is ratifikálta a döntőbíróság felállításáról szóló szerződést, így hivatalosan nem is nyújthat be igényt. Ezzel együtt az amerikaiak is – hasonlóan a többi államhoz – indítottak expedíciót, megvizsgálva, hogy Alaszka hogyan folytatódik a tenger alatt.
Forrás: RT News
(Fordította és szerkesztette: SBG Buddha - VilagHelyzete.com)
◢ Youtube-csatorna: VilagHelyzeteTV
◢ Legnagyobb FB-oldal: https://www.facebook.com/AWAKENINGtheWORLD
◢ Párhuzamosan futó FB-oldal (az előző törlése esetére) : https://www.facebook.com/VilagHelyzete
◢ FB-oldal 'vész' esetére: https://www.facebook.com/VilagHelyzeteBlog
◢ Azonnali Alternatív VilagHelyzete hírek: http://alternativhirek.blogspot.com
Mire felállnak egymással szemben, vége az olajnak és a gáznak.
VálaszTörlés