Soros zártkörű felszólalása Davosban: Most már Kínát támadja és Afrika az új célpont

Soros felszólalása Davosban: Most már Kínát támadja és Afrika az új célpont

A háttérhatalmi spekuláns most egy zárt vacsorán beszélt kézben tartott politikusainak arról, hogy Kína precendens nélküli dolgot csinál a kibermegfigyelő rendszerrel, ami tökéletesen alárendeli az egyéni szabadságot a pártállamnak.

Davosban zajlik a Világgazdasági Fórum, ahol George Soros ismét felszólalt, sőt brüsszeli bürokratákkal is találkozott. Természetesen a találkozó tényén kívül semmi mást nem engednek ki a nyilvánosság felé..

Soros nem először szólalt fel Davosban, tavaly például arról beszélt, hogy Európának többet kellene befektetnie Afrikában. A humanitárius álca persze nem szolgál mást, mint a spekuláns afrikai érdekeltségeinek további erősítését.

Mivel Európa Soros számára nem kedvező módon már feltételekhez (így a migráció lassításához) köti a befektetéseit, úgy tűnik, Soros Kínában látja a megoldás kulcsát, ezért a Nyílt Társadalom Alapítvány afrikai gazdasági vezetők képzését támogatja Kínában.

A végső cél a korlátlan afrikai gazdasági és politikai befolyás megszerzése.

A módszere egyébként döbbenetesen sablonszerű és már ismert:
A kínai vezetést támadja, a demokrácia és a nyílt társadalom jegyében, közben feltelezhetően a kínai cégek afrikai befektetéseiből hasznot húzhat.

A milliárdos most egy zárt vacsorán beszélt, ahol azt mondta, Kína precendens nélküli dolgot csinál a kibermegfigyelő rendszerrel, ami tökéletesen alárendeli az egyéni szabadságot a pártállamnak. Ugyan ez még nem működik tökéletesen, de szerinte az út már látszik.

Videó: Megfigyelőállam - nem álom

Arcokat szkennelő, arcfelismerő technológa Thaiföldön

Bizonyítékképpen tekintsük át Kínai eddigi, döbbenetes mértékű befektetéseit Afrikában.

Nem csoda, hogy ennyi pénz esetében Soros is megjelenik a játékban.

Kína befektetései Afrikában

Bevezető tények

Kína kereskedelmi volumene Afrikában a 1990-es évek végétől 2017-ig elérte a 170 milliárd amerikai dollárt (146,4 milliárd eurót), ami évi tízmilliárd dollár gazdasági volumennek felel meg

Kína az Egyesült Államokat és az egykori gyarmatosító nagyhatalom Franciaországot megelőzve ma már a legfontosabb kereskedelmi partnere Afrikának (Amerikát 2009-ben előzte meg)

Kína kereskedelme Afrikával 2014-ben még csak a globális összes kereskedelem 5 százalékát adta – Kína és Afrika együtt a világnépesség 35 százalékát adja, vagyis van még potenciál

Főbb fejlesztési és gazdasági területek

Technikai infrastruktúra, közlekedéshálózat:

Kína a következő három esztendőben (2019–2021) összesen 60 milliárd dollár értékben kíván befektetéseket tenni Afrikában (ennek tényét Hszi Csin-ping, a Kínai Népköztársaság elnöke 2018. szeptember elején a Kína–Afrika Fórumon jelentette be)

Kína Afrika-szerte szerepet vállal kormányzati épületek, futballstadionok, vasutak, repülőterek, laktanyák és finomítók üzemeltetésében

Kína megépített 5000 kilométernyi vasutat és hasonló hosszan utakat, továbbá 14 repülőteret, tíz kikötőt, 34 erőművet és összesen 800 ezer fő befogadóképességgel számos stadiont

Zambiában, Etiópiában, Gabonban, Kamerunban és Ghánában a gátak kínai gazdasági segítséggel épültek

az infrastruktúra-építési programoknál még az a jellemző, hogy azokat kínai cégek hajtják végre, és kínai munkások dolgoznak a helyi cégek és a lakosok helyett (a kínai Kereskedelmi Minisztérium jelentései szerint 2015-ben a kínai cégek 50 milliárd dollárnyi munkálat kivitelezésére szerződtek Afrikában)

Afrikában a közvetlen kínai befektetések 27 százaléka az építőipar szektorához kapcsolódik

Agrárképzés, vidékfejlesztés:

az agrárium területén Kína 22 oktató-előadó és demonstrációs centrumot hozott létre, ehhez több mint 10 ezer oktatószakembert küldött Afrikába, hogy megosszák tudásukat, több száz képzést és tanfolyamot szervezve

jelentősek a kínai földvásárlások is: a China Africa Research Initiative (CARI) kutatásának 2016-is adatai szerint a kínaiak közel 253 ezer hektár földterületet szereztek meg, elsősorban Kamerunban – a kutatás ugyanakkor azt is megállapította, hogy a kínai földvásárlás folyamata lelassult az utóbbi években (alapvetően termelési beruházásokról van szó)

Orvoslás, egészségügy:

egészségügyi területen is aktív Kína: eddig összesen 68 maláriakezelő központot és több mint 200 orvosi segélyszolgálatot állított fel – 1963 óta Kína 42 orvosi csapatot küldött a kontinensre, amelyek 40 országban 18 ezer embert kezeltek

a nyugat-afrikai Ebola-járvány (2013–16) menedzseléséhez Kína 120 millió dollár értékű pénzügyi, technikai, anyagi- és emberierőforrás-támogatást nyújtott (pl. charter repülőjárattal mobil laboratórium elszállítása Sierra Leonéba, százágyas kórházközpont létrehozása Libériában stb.)

Elefántcsontparton, Gagnoa városában stratégiai kórházat létesítettek mintegy 50 ezer helyi lakos orvosi ellátásának segítése céljából (a kínai egészségügyi beruházás összértéke elérte a 4 millió dollárt)

Urbanizációs fejlesztések – városok létrehozása, fenntartása:

Afrikában a kínai befektetők városokat is finanszíroznak, például Angolában egy egész várost épített fel a China International Trust and Investment Corporation nevű állami befektetőtársaság Luandától, az ország fővárosától 30 kilométer távolságra, összesen közel 9 négyzetkilométer nagyságú területen, ahol a tervek szerint 750 bérház mintegy 200 ezer lakos számára biztosít majd helyet

Dél-Afrikában a Shanghai Zendai Group „Afrika New Yorkját” tervezi, amit a következő 15 évben nyolc milliárd dollárból kíván felépíteni a johannesburgi gazdasági metropolisz közelében, 200 ezer új munkahelyet teremtve

Marokkó és a kínai Haite csoport között 2016-ban megállapodás született egy 300 ezer fő (alkalmazottak) befogadására alkalmas iparváros felépítéséről Tangiers, az ország ötödik legnagyobb városa közelében

Energiaszektor – lelőhelyfeltáró tevékenység, bányászat:

az olajimport Afrikából (elsősorban Angolából, Nigériából és Szudánból) Kína teljes nyersolajimportjának 20 (más források szerint 30) százalékát teszi ki

a kínaiak új olaj- és gázlelőhelyeket fedeztek fel olyan országokban, mint Uganda, Ghána, Mozambik és Tanzánia – de olaj- és gázmezők feltárását tervezik Maliban, Sierra Leonéban és Kenyában is

Afrikában a kínai közvetlen befektetések 28 százaléka a bányászathoz kapcsolódik

A gyártótevékenység földrajzi áthelyezésének kérdése:

Afrikában már 3200 kínai vállalat rendelkezik fiókteleppel

a világ „gyártóközpontja” egyelőre a dél-ázsiai térség (és Európa) marad, a kínaiak legalábbis részben saját maguknak teremtenek munkahelyet Afrikában, bizonyos stratégiai területeken (pl. az egészségügyben, agrárszektorban) hangsúlyt helyeznek a tudástranszferre is

az infrastruktúra-építést kínai cégek végzik, és a pekingi egyetem új strukturális gazdaságtannal foglalkozó központjának (kínai vállalatok véleményét megkérdező) kutatása szerint a felmérésben résztvevő, 62 külföldi befektetésben érdekelt kínai cégből csak kettő nevezte meg Afrikát kívánatos desztinációként

Hitelnyújtás, hitelek visszafizetése:

Kína kétféle módon nyújt hiteleket Afrikának: kamatmentes hitelekkel és alacsony kamatozású kölcsönökkel (utóbbiaknál az éves kamatláb 2 százalék)

Kína 2018 márciusában bejelentette, hogy eltekint több mint húsz afrikai ország kamatmentes kölcsönének visszafizetéséről

ennek a ténynek tőkepiaci értelemben nem ellentmondva, a következő három évre tervezett 60 milliárd dolláros kínai befektetés jelentős része is kölcsön: a kamatlábak lejárata (a hiteltartozások huzamgörbéje) Kína befektetési és beruházási döntéseinek alapja, és a piac várakozásait is tükrözi

III. Összegzés

Kína afrikai befektetéseinek fő mozgató oka, hogy általuk is fűtsék a kínai gazdaságot:

Kína most a legfontosabb feltörekvő piaci országnak számít a közel azonos népességű India mellett, növekedésének fenntartása létérdek, hiszen a kínai gazdaság „jólléte”, vagyis megfelelő iramú fejlődése egyre jelentősebb hatást gyakorol a világpiacokra

a terjeszkedésnek a gazdasági okokon túl politikai motivációi is vannak, vagyis Kína szeretné kiterjeszteni geopolitikai befolyását, ezt már jól tükrözik extenzív ágazati beruházásai is

Nagy kérdés, hogy Afrika egy része a korábbi ázsiai fejlődés útjára tud-e majd lépni pl. Kína segítségével, vagy a demográfiai robbanás és a földrajzi, környezeti változások és a mindezzel összefüggésben alakuló gazdasági helyzet reménytelensége miatt mind többen kényszerülnek elhagyni szülő- és lakóhelyüket az évszázad végére 4 milliárd fősre duzzadó kontinensen

Kapcsolódó VilagHelyzete és Alternatív Hírek Cikkek:

Kína ultimátumot adott Franciaországnak, hogy Franciaország azonnal vessen véget a gyarmati paktumnak Afrikában!

Forrás: Tűzfalcsoport
(SBG Buddha - VilagHelyzete.com)