Az USA már januártól betilthatja a Huawei és ZTE cégektől való vásárlásokat! - Áttekintés, hogyan törtek előre a kínai cégek

Már januártól betilthatják a ZTE és Huawei cégektől való vásárlásokat!

Donald Trump elnöki rendelettel hamarosan megtilthatja az amerikai cégek számára, hogy azok a ZTE-től vagy a Huawei-től származó telekommunikációs eszközöket vásároljanak.

A Reuters beszámolója szerint az elnöki rendelet alkalmazására már januárban sor kerülhet, mivel az USA állítása szerint a két cég a kínai kormányzat megbízásából cselekszik és az általuk gyártott eszközöket az amerikaiak elleni kémkedésre is felhasználhatják..

Az amerikai-kínai kereskedelmi háború nem csak a vámokkal való dobálózásban nyilvánul meg, de konkrét vállalatok szintjére is eljutott.

Főként a hatalmasra növekvő kínai technológiai vállalatok ellen irányultak támadások, aminek kiváló alapot szolgáltatott idén a kirobbanó kémbotrány is. 2018-ban a Huawei és a ZTE volt leginkább a célpontja az amerikai támadásoknak, ami nem is csoda, hiszen komoly piacokat szereztek az elmúlt években, és ez érthető módon fáj a nyugati cégeknek is.

A Huawei már egy ideje ki van tiltva az amerikai kormányzati hivatalokból, 2012-ben egy kongresszusi döntés nemzetbiztonsági kockázatként azonosította a Huawei távközlési eszközeinek használatát.

De novemberben az amerikai kormány továbbment, levelet küldött baráti országok kormányzati szerveinek és telekomcégek vezéreinek, ahol a Huawei eszközeit széles körben használják (mint például Németország, Olaszország és Japán), amiben a kínai technológiai óriási által okozott kiberbiztonsági kockázatokra mutattak rá. Állítólag felmerült az is, hogy az USA fontolóra veszi az érintett szövetséges országok esetében a távközlési fejlesztéssel kapcsolatos pénzügyi támogatások növelését, ha a baráti kormányok ejtik a Huawei eszközeit.

A Huawei-ellenesség odáig fajult, hogy december elején az amerikai hatóságok kérésére letartóztatták Kanadában a cég pénzügyi igazgatóját, Meng Van-csóut, a kínai távközlési óriásvállalat alapítójának lányát. A letartóztatás hivatalos indoka az a gyanú lehetett sajtóértesülések szerint, miszerint a cég feltehetően amerikai gyártmányú cikkeket szállított Iránnak és más országoknak, megsértve az amerikai export- és szankciós törvényeket.

Majdnem bedőlt a ZTE

A ZTE ennél nagyobb bajban volt, tavasszal gyakorlatilag leállította a működését a gyáraiban, amikor az Egyesült Államok úgy döntött, hogy elvágja legfontosabb amerikai beszállítóitól. Az Egyesült Államok kereskedelmi minisztériuma áprilisban megtiltotta, hogy az amerikai vállalatok termékeket és szolgáltatásokat (beleértve az Android operációs rendszert) értékesíthessenek a ZTE-nek a következő hét évben. Ez gyakorlatilag ellehetetlenítette a kínai cég működését.

Az indok az volt, hogy a ZTE termékeket adott el Iránnak, amikor amerikai szankciók voltak érvényben. (Ezért egyszer már kapott egy 1,19 milliárd dolláros büntetést a ZTE a kereskedelmi minisztériumtól.) A szankciók lényege, hogy az érintett országoknak nem adhatnak el amerikai technológiát vállalatok, ha pedig a kínai ZTE egy olyan telefont ad el Iránnak, ami nagyrészt amerikai alkatrészeket tartalmaz, akkor megsérti az embargót. Ez pedig kellő indokot szolgáltatott arra, hogy az USA elvágja amerikai beszállítóitól a kínai céget.

Nagy érvágás volt ez a ZTE-nek, miután az alkatrészek 25-30 százalékát amerikai vállalatoktól rendeli.

A beszállítói között volt a Qualcomm, a Broadcom, az Intel és a Texas Instruments is. Persze tudott volna más beszállítókat találni a ZTE, hiszen nem csak amerikai partnerei gyártják a szükséges alkatrészeket, de ha beszállítót kell váltania, akkor újra kell terveznie a termékeit, ami sok fejlesztést igényelne, és valószínűleg sokáig tartana.

JUST IN: Fox News reports @POTUS reaches tentative deal with China on ZTE. pic.twitter.com/fM01QPbjcs
— FOX Business (@FoxBusiness) 2018. május 25.

Végül született megállapodás az Egyesült Államok és a ZTE között és ennek köszönhetően a kínai cég megmenekült. Enélkül valószínűleg nem élte volna túl az eseményeket a cég.

A kémbotrány

A félelmek azért nem teljesen alaptalanok, egy súlyos kémkedési botrány robbant ki idén, amelyben többek között az Apple és az Amazon is érintett volt.
A kormányzati forrásoktól értesült Bloomberg szivárogtatta ki, hogy a kínai összeszerelő üzemekben olyan chipek kerülhettek bele szerverekbe, amelyek hardveresen biztosítottak kiskaput a hálózatokhoz. A terv az volt, hogy a támadók vállalati titkokat szerezzenek meg és a nemzetbiztonsági hálózatokhoz férjenek hozzá.

A nagy hack: Egyetlen apró chipen keresztül férkőzött be Kína a 30 legnagyobb amerikai gigavállalat rendszerébe - Bloomberg

A Super Micro Computer kínai üzemében (amely csaknem 30 cég, köztük az Apple számára szerelt össze szervereket) az összeszerelés során egy kis mikrochip került az alaplapokra, ami először az Amazonnak tűnt fel, mivel az eredeti dizájn nem tartalmazta az alkatrészt. A chipek egy kiskaput jelentettek minden hálózathoz, amelybe bekerültek. A hardveres támadások komolyabbak, mint a szoftveresek, nehezebb őket megszüntetni és károsabbak is lehetnek. A kis beültetett alkatrészek alkalmasak voltak arra, hogy az adott eszközt arra utasítsák, hogy kommunikáljon bármelyik másik internetre kötött számítógéppel a világon és át lehetett kódolni vele őket.

Az alaplapot irányító területhez volt csatlakoztatva a kémchip, egy olyan szuperchiphez, ami az adminisztrátoroknak adott lehetőséget a szerverekre a távoli bejelentkezésre, így a legérzékenyebb kódokhoz is hozzáférést biztosított. Ennek köszönhetően a támadók meg tudták változtatni, hogy hogyan működjön az adott eszköz. Például hogy utasíthatták arra, hogy ne ellenőrizze a jelszavakat, vagy el lehet lopni vele a titkosítási kulcsokat a biztosított kommunikációhoz. De akár blokkolhatták a biztonsági frissítéseket is.

A botrány azért különösen súlyos, mivel Kínában szerelik össze a világ okostelefonjainak 75 százalékát és a személyi számítógépek 90 százalékát. A Supermicro pedig a világ egyik legnagyobb beszállítója a szerver alaplapok, az üvegszálas chip-szerelvények és az adatközpontok "idegsejtjeinek" tartott kondenzátorok piacán.

Hatalmasra nőttek a kínai cégek

Biztonsági kockázatok és kémkedés ide vagy oda, tény, hogy az amerikaiaknak nagyon szúrhatja a szemét a kínai vállalatok előretörése. Főleg úgy, hogy kimondott cél a kínai kormánynál, hogy a világ vezető technológiai innovátora legyen a jövőben. Ha ebben még nem is, de volumenben már eléggé az élen járnak és a hamarosan meginduló 5G hálózatépítés újabb lehetőségeket tartogat.

A Huawei mára a világ második legnagyobb okostelefon-gyártója lett, az értékesítési volumen tekintetében lekörözte az Apple-t (és 2020-ra a világ legnagyobb gyártója akar lenni). Idén átlépheti a bűvös 100 milliárd dolláros határt a cég bevétele.

A Lenovo már évek óta a világ legnagyobb PC-gyártója, az olcsó telefonjairól ismert Xiaomi pedig a világ egyik legnagyobb magánkézben lévő vállalata, értékét 50-100 milliárd dollár közé teszik.

Forrás: Infowars / Portfolio
(SBG Buddha - VilagHelyzete.com)