Az Amerikai Egyesült Államok az időközi választások után - ELEMZÉS a következményekről

2018. november 6-án tartották az amerikai kongresszusi választásokat, melyet a világsajtó is figyelemmel kísért. Jelen cikkben ismertetésre kerülnek az eredmények, a 2018-as félidős választások hatásai a Trump-adminisztrációra, a részvételi arány és a közösségi média közti összefüggések is.

Az USA államformája szövetségi köztársaság, ötven tagállammal és két szövetségi kerülettel. Kormányformáját tekintve prezidenciális, tehát az Amerikai Egyesült Államok elnöke a legfőbb végrehajtó hatalom letéteményese. A törvényhozó hatalom a kétkamarás kongresszus: a Képviselőház és a Szenátus. A képviselőház jelenleg 435 képviselőből áll, míg a szenátusban 100 szenátor ülésezik.

A képviselőházat kétéves időtartamra választják mindazon polgárok, akik aktív választójoggal rendelkeznek, ide az egyes államok lakosságuk lélekszámának arányában delegálnak képviselőket. Ezzel szemben a Szenátusban ülésező szenátorok rotációs rendszerben váltják egymást. A kongresszusi választások során a Szenátus 1/3-át választják a választópolgárok.

A kongresszusi választást illetik még az ún. félidős (midterms) jelzővel, mivel az elnöki négy éves ciklus második évében esedékes. Általánosságban elmondható, hogy ez egyfajta reakcióként is funkcionál az államfő korábbi tevékenységeire, így jellemzően az elnök pártja veszít mandátumokat. Kiemelendő továbbá, hogy számos államban a kongresszusi választásokkal párhuzamosan történik a kormányzóválasztás is.

A Demokrata Párt nyolc év után visszaszerezte a többséget a Képviselőházban, 38 fővel növelte mandátumainak számát, így 233 politikust delegálnak majd. A Szenátusban a Republikánus Párt meg tudta őrizni a többséget. Összegezve a lefrissebb, ám nem végleges adatok alapján: a Képviselőházban 233 demokrata és 200 republikánus képviselő – a fenmaradó 2 hely még kérdéses –, a Szenátusban 47 demokrata és 52 republikánus szenátor fog ülésezni – még egy mandátum hiányzik. A szavazatok kézzel történő újraszámlálását kérték számos választókörzetben.

A választások átformálhatják az Egyesült Államok politikáját az elkövetkező két évre, mivel egy demokrata többséggel rendelkező Képviselőház szembefordulhat Trump politikai elképzeléseivel. A törvényjavaslatokat a Képviselőház készíti el, ekkor a képviselők ajánlásokat tehetnek, és érdekütközések esetén két bizottságot állítanak fel: egy ellenző és egy támogató bizottságot. Mindezek után az olvasatok és bizottsági egyeztetések végeztével a plenáris ülés összeül és szavaz arról, hogy a javaslat továbbmehet-e a Szenátusba, ahol ezek a lépések megismétlődnek.

Szavazatok megoszlása az államokban.

Amennyiben a képviselőház és a szenátus változata nem egyezik, összeül az úgynevezett konferencia bizottság, hogy a törvényjavaslat mindkét szinten azonos legyen. A módosított javaslat visszakerül mindkét házba, ahol egyszerű szavazással eldöntik, hogy a javaslat elfogadható-e. Abban az esetben, ha a két ház támogatja a törvényjavaslatot, az a Fehér Házba kerül.

Az elnöknek 10 munkanapon belül alá kell írnia a törvényjavaslatot, vagy megvétózni azt. Amennyiben ezt elmulasztja, akkor a javaslatból jogerősen törvény lesz. Abban az esetben, ha az elnök megvétózza, a Kongresszus összeül és újból szavaz. Ha 66%-a a képviselőknek úgy szavaz, hogy a vétózás alaptalan, a törvényjavaslatból törvény lesz.

Miért bírt ekkora jelentőséggel ez a választás?

Az Egyesült Államokat az utóbbi időkben megosztottság jellemzi, amely meglátszik a választási eredményeken is. A 2018-as választás több szempontból is történelmi jelentőségűnek mondható. Számos demokrata női jelölt indult képviselői, szenátori és kormányzói helyekért. Köztük többen történelmi sikert értek el, ugyanis először lett képviselő egy szomáliai–amerikai nő, Ilhan Omar, egy ciszjordániai származású muszlim asszony, Rashid Tlaib, és legfiatalabbként egy 29 éves képviselőjelölt, Alexandria Ocasio-Cortez. A 2018-as időközi választásokat szoros eredmények, demokrata többség a Képviselőházban, és magas részvételi arány jellemezte.

Négy évvel ezelőtt 26 millió, idén 32 millió választópolgár adta le a szavazatát, amely betudható a különböző közösségi oldalakat elárasztó „#voted, #ivoted” hashtaget tartalmazó bejegyzéseknek. Számos híresség, művész, sportember, üzleti szereplő mozgósította így a választópolgárokat. Donald Trump az eredményeket tekintve hatalmas sikerről írt a Twitteren. Jóllehet, a Republikánus Párt meg tudta tartani többségét a Szenátusban, az elkövetkező két évben Trump hatalmát komolyabb fékek és ellensúlyok (checks and balances) korlátozzák majd. Ebből kifolyólag egyértelmű nyertest nem lehet hirdetni.

Vlagyimir Putyin és Donald Trumpz I. világháború lezárásának 100. évfordulójának ünnepségénn Párizsban.

Milyen következményei lesznek a Képviselőház demokrata többségének?

A Képviselőház felügyeli a bizottságok elnökségeit és idézési jogkörrel bír. Tehát a jelenleg demokrata többséggel bíró alsóház erőszakosabb, határozottabb felügyeletet tud folytatni az elnöki adminisztráció feletti nyomozati eljárásokban. Számos, a közvéleményben elhíresült vádat sorolhatunk ide, mint Trump üzletelései, szexuális erőszakot érintő ügyei és állítólagos Oroszországot érintő, titkos szövetkezései.

A nyilatkozatok alapján, a demokraták vitaindító eljárásokat fognak kezdeményezni Donald Trump ellen különböző adózási és üzleti ügyeit érintően. Nyilvános főtárgyalásokat terveznek a Trump család tagjaival, beleértve az elnök fiát, Donald Jr.-t is, akire kulcsfiguraként tekintenek az orosz kapcsolatokat feltáró nyomozásban. Egy egyszerű többséggel bíró alsóház elegendő egy impeachment eljárás kezdeményezéséhez, ha beigazolódik, hogy az elnök súlyos jogsértést követett el, illetve, ha 2016-ban valóban orosz befolyásolás történt az elnökválasztás során. Amennyiben a felek az eljárást lefolytatták és az elnök elleni vádakat igaznak minősítik, a Kongresszus nem foszthatja meg hivatalától a Szenátus kétharmada nélkül, amelyben most republikánus többség honol. A Kongresszus nyomozást kezdeményezne Robert Mueller 18 hónappal ezelőtti vizsgálataira alapozva, miszerint orosz beavatkozás történhetett Trump érdekében a 2016-os elnökválasztáson. Moszkva tagad mindennemű beavatkozást és Trump minden összefüggést kizártnak tart.

Az időközi választások jelentősége, tehát magában a fékek és ellensúlyok szerepében tűnik ki leginkább. Megállapítható, hogy a mostani eredmények alapján a soron következő elnökválasztás előtti két igen mozgalmas év lesz az amerikai politikai életben.

Forrás: Biztonságpolitika.hu
(SBG Buddha - VilagHelyzete.com)