Trump pontosan érti, mi a különbség globalizmus és nacionalizmus között - Macron erre képtelen - ELEMZÉS

"Donald Trump amerikai elnök érti a nacionalizmus és a globalizmus közötti fontos különbséget" - ezzel a címmel közölte a The Daily Caller amerikai hírportál Raheem Kassam brit politikai elemző fejtegetéseit.

Kassam a washingtoni konzervatív Claremont Intézet kutatója, korábban a Brexitet szorgalmazó brit politikus, Nigel Farage tanácsadója volt. Elemzésében, a francia államfőnek az első világháborús megemlékezésen a nacionalizmusról mondott szavait alapul véve, álnoknak nevezi Emmanuel Macront.

Macron elnök nacionalizmus ellen tiltakozó szavai éles ellentétben állnak Franciaország második világháborús ellenállásának hőse, a későbbi elnök, Charles de Gaulle szavaival."

Felidézte, Charles de Gaulle 1913-ban azt mondta:

"Aki nem szereti jobban a saját édesanyját a többi anyánál és a saját hazáját mások hazájánál, az sem az édesanyját, sem a hazáját nem szereti".

A szerző kifejtette: miközben a média már arra készült, hogy Macron szavaival Donald Trumpra támadjon, nagyon kevesen vették maguknak a fáradságot, hogy megértsék, mi is volt a 20. század két világháborújának a valódi oka.

A globalizmus nagyapja az imperializmus és nem a nacionalizmus."

Kassam idézte a francia elnököt, aki azt állította,
"a nacionalizmus a patriotizmus elárulása, mert az erkölcsi értékek elárulása az, ha valaki a saját érdekeit helyezi mindenek elé, tekintet nélkül másokra."

Történt volna ez fordítva! Kétségtelenül felháborodott rikoltozással támadták volna Trumpot, hogy politizál e jeles alkalomkor. Macronnal azonban nem visítottak, jóllehet, országos elfogadottsága 20 százalék alatt van.

Raheem Kassam hangsúlyozza:
"A nacionalizmus és a patriotizmus valóban különbözik egymástól, de nem ellentéte egymásnak".

A nacionalizmus a kormányzásnak, vagy annak a filozófiája, hogy az emberek hogyan szervezik meg a mindennapjaikat, a patriotizmus egy kormányzó, vezérlő filozófia – fejtette ki. Szerinte, bár gyakran a nacionalizmus filozófiájának kiegészítéseként értékelik a patriotizmust, pontosabb az önfeláldozás formájaként értelmezni.

Kassam párhuzamot von az imperializmus és a globalizmus között.
"Könnyen megfeledkezünk arról, hogy a 20. századba lépve még az imperializmus korát éltük. Az emberiség a Krisztus előtti 2400-tól számítva alig ismert mást, mint birodalmi berendezkedést. A betoppanó globalizmus, amelyet a külföldi tőke és a multinacionális intézmények táplálnak, bajosan különbözik ettől" – írja. Hangsúlyozza:

Az imperializmus – a nacionalizmussal ellentétben – megpróbál egyféle életmódot, pénznemet, hagyományt, lobogót, himnuszt, demográfiát kikényszeríteni a maga szabályaival és törvényeivel."

A szerző szerint Donald Trump nacionalizmusa valójában visszatérés az Egyesült Államok régi benemavatkozási doktrínájához, amit George Washington elnök 1796-ban elmondott beszédében így értelmezett:

"nem lenne bölcs, ha mesterséges kötelékek révén belekeverednénk az európai politika napi viszontagságaiba, vagy a barátságok és ellenségeskedések szokásos kombinációiba és összeütközéseibe".

Kifejtette, a 20. század két nagy háborújának oka az volt, hogy "az imperializmus ámokfutásba kezdett az európai kontinensen".

Szerinte nihilizmusban gyökeredző imperializmus volt ez, amely az állam totalitását helyezte előtérbe, a nacionalizmust csupán hívószóként, a szocializmust kormányzati elvként használta, és a zsidókat a nevetségesség és a bűnbakképzés alanyaiként kezelte.

"A mai imperializmust globalizmusként ismerjük."

Álláspontja szerint
- ez vezeti a nemzeteket, hogy "kifelé irányítsák akaratukat", többnyire erőszakkal, ezért keltek át hadseregek a határokon mások leigázására vagy mások természeti kincseinek megkaparintására;

- központi autoritás és külföldi tőke ellenőrzése mellett ez határozza meg a világot, a térséget vagy a kontinenst.

Kassam szerint ma katonák seregei helyett az imperialisták a közgazdászok és a bürokraták seregeivel törnek uralomra.

A globalizmus kigondolta, hogyan lehet gazdasági függőséget teremteni: ezt láttuk az angol fontnál, aztán a dollárnál és manapság pedig sokaknál az euró esetében."

Az elemző úgy véli, az emberiség történetében az imperializmus szolgált jó célokat is, igaz, csak akkor, amikor talált az embernél nagyobb kapaszkodót, természeti törvényt, Istent, vagy valami mást. Ezek azonban szerinte csupán múlékony dolgok voltak. Az emberiség mindig is ösztönösen a szabadság és önmaga irányítása felé hajlott – állapította meg.

"Egy nacionalistának nem áll szándékában lerohanni az országodat vagy megváltoztatni a társadalmadat. Egy nacionalista ugyanúgy gondot visel a külvilágra, mint bárki más, csak abban hisz, hogy a saját országának előtérbe helyezése jelenti a haladást.

Egy nacionalista soha nem hint el megosztottságot faji, nemi, etnikai alapon vagy szexuális orientáció szerint. Ez ellentétes az egységes és önmagával békességben élő nemzetről alkotott elképzeléssel" – olvasható az elemzésben.

Raheem Kassam leszögezi azt is, hogy a nacionalizmusnak ugyan van egy "fattya", a sovinizmus, amely imperialista törekvéseket hordozhat magában.
De végkövetkeztetése az:

"A nacionalizmus nagyszerű ajándék lehet a 21. század számára, ha egy nemzet megteheti és meg is teszi, hogy a saját ügyeivel törődik, és azt mondja az őt körülvevő világnak: ezek az én dolgaim, tanulhatsz belőlük, tanácsot is kérhetsz és még segíthetünk is neked, ha olyannyira szükséged van rá, mert a mi dolgaink rendben mennek".

Ez az, amivel Donald Trump tisztában van – hangsúlyozta elemzésében Raheem Kassam.