A Bangladesért folyó csata: India Kína ellenében - Stratégiai elemzés - The Diplomat

A Bangladesért folyó küzdelemben és a befolyás megszerzésében India sokáig első helyen állt. De aztán Kína bejött a képbe.
Kína és India küzdelme a Banglades feletti befolyásért 1975. augusztus 31-én kezdődött, amikor Peking elismerte az ország függetlenségét. India katonai erejét is rendelkezésre bocsátva támogatta az ország önállóságát.

A kínai-indiai rivalizálás most újra a hírek egyik kedvelt témájává vált azután, hogy Sunil Lanba, India haditengerészetének vezérkari főnöke a bangladesi vezérkari főnök meghívására Chittagongba látogatott a legelső koordinált járőrözés (CORPAT) közös felavatására, majd találkozót tartott a bangladesi elnökkel és miniszterelnökkel.

Ugyanez a kikötő tavaly két tengeralattjárót kapott Kínától, melyet India természetesen nem nézett jó szemmel.

A történelmi kontextust tekintve, Banglades India közvetlen katonai segítség nyújtásával született, az Awami Liga kormányzó párt pedig, mely 1975-ben vesztette el hatalmát, jó kapcsolatokat ápolt Újdelhivel. Az új rezsim viszont annak érdekében, hogy megtörje India nyomasztó befolyását, elkezdett Kínához közeledni. A programot Ziaur Rahman későbbi elnök kezdeményezte, aki annak a Bangladesi Nacionalista Pártnak az alapítója, mely ma az ismét kormányon lévő Awami Liga legnagyobb ellenzéke.

Az 1975 utáni időszak a civil és katonai együttműködést tekintve aranykor volt Kína számára. 1996-ban azonban újra hatalomra került az Awami Liga, és ezzel újfent megerősödött India befolyása. Peking több évtizedes katonai támogatása viszont ezt követően is korlátot jelentett Újdelhi számára. A kormányzó párt 2009-től még inkább nyitottá vált az Indiával való kapcsolat mélyítésére, az ország például 1 milliárd USD kedvezményes kölcsönt kapott partnerétől 2010-ben, mely a legnagyobb olyan hitelcsomag volt, melyet India valaha is felajánlott. Ezt 2017-ben egy 5 milliárd USD-os hitel követte az 500 millió USD-os védelmi vásárlások mellett.

A másik oldalról Kína nagy érdeklődést mutat a Sonadia mélytengeri kikötő fejlesztésére. Az erről szóló megállapodást a várakozások ellenére azonban 2014-ben nem írták alá, melynek oka a pletykák szerint az, hogy India akadályozta a szerződés megkötését.

A kapcsolatok szorosabbra fűzését jelzi viszont az a korábban említett esemény, hogy Peking tavaly két tengeralattjárót szállított le Bangladesnek.
Erre válaszul India tengeralattjáró kiképzést ajánlott fel a haditengerészetnek, mely a CORPAT bejelentésével együtt jelzi Újdelhi azon igényét, hogy nagyobb fizikai jelenlétre tegyen szert Bangladesben és a környező vizeken.

Bangladesben ebben az évben fog sor kerülni a választásokra, melyet minden bizonnyal az indiai-kínai rivalizálás is befolyásolni fog.

Forrás: The Diplomat / Geopolitika
(SBG Buddha - VilagHelyzete.com)