Az édesvíz iránti kereslet 2030-ra várhatóan 40 százalékkal haladja meg az elérhető forrásokat az éghajlat-változás és a népesség növekedés miatt – az ENSZ előrejelzése szerint.
A szárazsággal küzdő dél-afrikai Fokváros csak a jéghegy csúcsa, a BBC összegyűjtötte azt a 11 várost, ahol súlyos gond lehet az ivóvíz-ellátás a közeljövőben.
A szárazsággal küzdő dél-afrikai Fokváros csak a jéghegy csúcsa, a BBC összegyűjtötte azt a 11 várost, ahol súlyos gond lehet az ivóvíz-ellátás a közeljövőben.
Fokvárosban, ahol a boltok legnépszerűbb árucikke már a víz és a kanna, rövidesen a hadsereg fogja osztani a szűkös fejadagot a lakosoknak. A dél-afrikai nagyvárosban április 16-ára várják a Day Zero-t, vagyis a nulladik napot, amikor elzárják a vízcsapokat.
Habár január elsejétől vízkorlátozás van érvényben, a helyzet nem javul. A városvezetés már szinte könyörög a lakosságnak, hogy próbálják meg csökkenteni a napi vízfogyasztást.
Annak ellenére, hogy a Föld felszínének mintegy 70 százalékát víz fedi, az ivóvíz aránya a teljes vízmennyiség kevesebb mint 3 százaléka édesvíz, ami elsősorban gleccserekben és jégtakarókban található fagyott állapotban.
Fokváros csak egy szélsőséges példa arra, amire a tudósok évek óta próbálják felhívni a figyelmet: az ivóvízhiányra. A BBC összegyűjtötte azt a 11 várost, ahol elsőként fogyhat el az ivóvíz.
Brazília pénzügyi központjának számító Sao Paolo hasonló válságon esett át 2015-ben, mint most Fokváros: kritikus szintre esett a víztározók szintje. A több mint 21 millió lakosú város lakóinak kevesebb, mint 20 napra tudtak vízellátást biztosítani. A rendőrségnek vízhordó teherautókat kellett bevetnie a fosztogatások és a pánik elkerülése érdekében.
Az indiai városban olyannyira kritikus a helyzet, hogy már a tavak vize se alkalmas fürdésre, sem ivásra. Az elavult vízvezetékeknek köszönhetően pedig az ország vízkészleteinek felét elvesztette a közelmúltban.
Peking felszíni vizeinek már 40 százaléka már annyira szennyezett, hogy még ipari, vagy mezőgazdasági használatra sem alkalmas. A kínai hatóságok vízátalakítási beruházásokkal próbálják a helyzetet megoldani. Kínában él az emberiség 20 százaléka, ugyanakkor a tiszta, iható víz mindössze hét százaléka található az országban.
A Nílus biztosítja Egyiptom ívóvíz felhasználásának majdnem egészét, pontosan 97 százalékát. Ám a folyót egyre inkább szennyezik a mezőgazdasági és lakossági hulladék. 2025-re az ország kritikus vízhiánnyal nézhet szembe az ENSZ előrejelzései szerint.
A tengerparti fekvése miatt az indonéz fővárosnak nemcsak a tengervíz folyamatos emelkedésével kell megküzdenie, hanem az illegális kútfúrásokkal is, ugyanis a város közel 40 százaléka a tengerszint alatt helyezkedik el, a lakók a talajvizet pedig a felszín alól nyerik. Jakarta egyébként a világ leggyorsabban süllyedő nagyvárosának számít.
Meglepő lehet, de a világ édesvíz-készletének negyede Oroszországban található. A szovjet ipar miatt azonban legnagyobb részük szennyezett. Az ország ivóvíz készleteinek 35-60 százaléka nem felel meg az egészségügyi előírásoknak, ez főként Moszkvában okoz gondot, ahol a vízellátás 70 százaléka a nyílt vizekből származik.
A török város az elmúlt években többször is szárazsággal küzdött, az előrejelzések szerint Törökország 2030-ra éri el a vízhiányos állapotot. Mivel Isztambul a Föld egyik legnépesebb települése, így egyre súlyosabb gonddá válhat a vízhiány a közeljövőben.
A 21 milliós fővárosban jelenleg a víz 40 százalékát már messziről szállítják, az öregedő vízvezetékrendszerek pedig hatalmas gondot okoznak: naponta több száz liter vizet veszítenek a szivárgások miatt.
Nem éppen London az a város, ami elsőként ugrik be, ha a vízhiányra gondolunk, mivel a brit város pont a gyakori esőzésekről híres. A vezetékek azonban nagyon rossz állapotban vannak. A város vízellátottsága a kapacitása végéhez közeledik, 2040-re súlyos vízhiány jelentkezhet, ha nem találnak alternatív forrásokat.
A japán főváros csapadékmennyisége csupán az év négy hónapjára összpontosul, ami kétségkívül megnehezíti a víz gyűjtését. Gyakori az aszály is, ami ugyancsak nagy problémát jelent.
A 20. század elején a közeli mocsarak leeresztésére irányuló projekt rosszul sült el: az Atlanti óceán vize megfertőzte a Biscayne vízgyűjtőt, amely a város legfontosabb édesvízforrása. Bár a problémát már az 1930-as években észlelték, a tengervíz még mindig szivárog, mivel az amerikai városnál nagyon gyorsan emelkedik a tengerszint.
Forrás: Növekedés.hu
Forrás: Növekedés.hu
◢ BLOG: VilagHelyzete.com)
◢ Youtube-csatorna: VilagHelyzeteTV
◢ Legnagyobb FB-oldal: https://www.facebook.com/AWAKENINGtheWORLD
◢ Párhuzamosan futó FB-oldal (az előző törlése esetére) : https://www.facebook.com/VilagHelyzete
◢ FB-oldal 'vész' esetére: https://www.facebook.com/VilagHelyzeteBlog
◢ Azonnali Alternatív VilagHelyzete hírek: http://alternativhirek.blogspot.com
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Ide írhattok bármilyen üzenetet és hozzászólást!